Edinával egész évben arra spóroltunk, hogy elmehessünk nyaralni. Amikor megérkeztünk a szállodába, felkísértek minket a szobánkba. Bementünk (az ajtó nyitva maradt) és ledobtuk a cuccainkat. Az ágyra ugrottunk és elkezdtünk párnacsatázni. Edina az ágy szélén térdelt, én meg hátba vágtam és leesett. Erre meg kaptam tőle 1 akkorát, hogy én is leestem. 2 fiú pont arra jött. Benéztek, de nem vettük észre őket. Edina megint meg akart dobni, de lehajoltam és az 1-ik srácot vágta fejbe.

Edina: bocsi, bocsi! Erikát akartam eltalálni.

A srác: semmi baj.

Edina: de tényleg nem volt szándékos!

A srác: mondom, hogy semmi baj!

A másik srác: ha Tom azt mondja, hogy semmi baj nincs akkor tényleg nincs semmi! Oké?

Mindenki: igen.

A másik srác: ja, bocs öcsi elmondtam a neved.

Tom: semmi baj, már megszoktam.

Edina: ti tesók vagytok?

A 2 srác: ja, ti?

Edina: mondhatjuk úgy is.

Erika: hehe, legalább 1-1 van.

A 2 srác: ezt most hogy érted?

Erika: úgy, hogy ti tudjátok az én nevem és most már mi is tudjuk a te neved. (Közben Tomra mutattam).

Edina: hát, ja.

Tom: és a te neved? (Közben Edinára mutatott).

Edina: Edina. És a tesódé?

Tom: ő itt mellettem, aki már biztos belezúgott Erikába? Nem lehet más, mint Bill.

Erre Bill felvett 1 párnát a földről és fejbe vágta Tomot. Tom is felvett 1 párnát és elkezdték püfölni 1mást. Mi meg csak nevettünk rajtuk.

Erika: héj fiúk! Nem lehetne, hogy ezt vagy mi vagy, a ti szobátokban folytassátok?

Bill és Tom: de, lehet róla szó!

Edina: ahhoz viszont be kell jönnötök!

Bill és Tom: oké, megyünk!

Most már mi is beszálltunk a csatába és ekkor jött Edina csodálatos ötlete.

Edina: alkossunk csapatokat.

Tom: oké, én benne vagyok.

Bill és Erika: mi is.

Erika: de ki kivel lesz?

Tom: én arra gondoltam, hogy leszek veled, de ahogy azt már mondtam Billnek tuti, hogy tetszel, úgyhogy inkább legyél vele.

Erika: ennyire szereted szívatni a bratyódat? 

Tom: ja.

A csapatok: Tom-Edina, Bill-Erika.

Erika: folytatjuk végre?

Tom: igen.

És fejbe vágott a párnájával. Persze ezért a húzásáért kapott 1et Billtől. Bill meg természetesen Edinától. Nagyon jól elvoltunk és észre se vettük, hogy eltelt az idő. Amikor már mindenki kidőlt Tom szokás szerint a kajára gondolt és megkérdezte, hogy…

Tom: nem éhes valaki?

Bill: de igen, te!

Tom: úgy értem, hogy rajtam kívül.

Bill: ja, az más. De szerintem mindenki éhes.

Edina: ebben igazad van!

Erika: teljes mértékben 1et értek!

Bill és Tom: az jó.

Tom: de most már eszünk is végre?

Erika: ő mindig ilyen Bill?

Bill: akkor még nem láttad amikor nagyon éhes.

Erika: miért, mit csinál akkor?

Bill: mindent szétver és ordibál.

Erika: komolyan?

Tom: nem is igaz!

És ahogy ezt Tom kimondta, fejbe vágta Billt 1 párnával.

Edina: fiúk hagyjátok már abba és menjünk inkább kajálni!

Erika: de hova?

Tom: Bill! Arra gondolsz, amire én?

Bill: ha a környéken lévő étteremre gondolsz, akkor igen.

Tom: eltaláltad tesó!

Erika: akkor megyünk?

Mindenki: igen.

Elmentünk kajálni. Sokat dumáltunk, utána visszamentünk a szállodába. Amikor visszaértünk arról dumáltunk, hogy megnézzünk-e 1 horrorfilmet. És úgy döntöttünk, hogy igen. Fölmentünk a fiúkhoz és elkezdtük nézni a filmet. Kb. 45 perc múlva kopogtak és Edina úgy megijedt, hogy Tom nyakába ugrott (de nem szó szerint). Bill kiment és megnézte, hogy ki az. Elintézte a dolgot és bejött. Felkapcsolta a villanyt és ezt mondta…

Bill: Tom! Te rendeltél pizzát Kaulitzok és barátnőik részére?

Tom: hát izé…

Bill: bökd már ki!

Tom: oké, oké! Én voltam.

Erika: miért, talán még mindig éhes vagy?

Tom: ja .

Megettük a pizzát. Tom kiment inni. 5 perc múlva bekiabált, hogy…

Tom: Erika! Kijönnél?

Erika: persze.

Még külön-külön voltak, Bill arról faggatta Edinát, hogy mit szólna ahhoz, ha holnap is találkoznánk. Edina beleegyezett. Közben a konyhában Tom azt mondta Erikának, hogy…