22.Fejezet

Dr: Min gondolkozik oly becsesen?

É: Hát csak azon h ezek szerint nem fogok senkit megismerni?

Dr: Kezeléssel nem is biztos h elfog felejteni mindent!

É: Nah jóvan ám majd mindig eljövök nah nem ilyen nem játszok!

Dr: Ezt gyógyszerrel is meglehet oldani!

É: Inkább szedek egyel több gyógyszert mint hogy agyilag kezeljenek a kórházban!

Gustav: A kis agyrém!!!

É: Haha!

É: Jóvan írja azt a gyógyszert aztán had menjünk már mert elkésünk!!

Dr: Itt a gyógyszer felírom h mikor kell bevenni!

É: Jól van már csak had menjünk!!

Nővér: Viszlát aztán nem akarom többet itt látni!

É: Nyugodjon meg nem is fog!

Alig vártam a meglepit Tom annyira titokzatos volt!

Miközben sétáltunk le a lépcsőn a többiek úgy döntöttek h liftel mennek!

T: Az egyik meglepim az az h anyáddal beszélsz és megmondod h egy nappal később megyünk hozzátok mert bp-n leszünk és várost nézünk meg ilyenek!

É: ÁÁÁÁÁÁ ez tök kira!!!

Alig két perce éreztem a szabad levegőt és máris kerestek telón!

É: Mond!

Teló…………………..

É: Őm szia!

Halkan suttogtam h menjetek előre!

É: Mondtam h ne keress

Teló………………

É: Nem érdekel felejts el mondtam! Lépj tovább!!

Teló…………………….

É: De tovább tudsz lépni úgy ahogy én is!!

Teló…………………..

É: Mondtam h közöttünk nem lehet semmi!

Teló……………………

É: Én viszont nem és miattad nem fogom ott hagyni a barátomat aki megjegyzem szeret!

Teló……………………..

É: Egyszer volt és többet soha nem tudok benned bízni!!

Teló…………………

É: Nincs több lehetőség és kérlek hagyj békén had éljem az életem had legyek nyugodt ember!

Teló……………………

É: Viszlát!!!

É: Anett!!!

A: Mond!

É: Kérlek gyere ide!!

B: Sietnünk kellene!

É: Jól van sietünk míg oda érünk a kocsiig simán meg tudom a nővéremmel dumálni ami miatt hívtam!

A: Nah mond gondolom a névtelen telefonálóról van szó!

É: Igen!

                              REKLÁM